Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmel?rizem a szemedet.Nem tudom, miért, meddigMaradok meg még neked,De a kezedet fogomS őrizem a szemedet.

Gyakran inkább ragaszkodunk egy asszonyhoz a hűtlenség miatt, amit iránta elkövetünk, s nem a hűségért, amivel irántunk van.

A szerelem csak annak fedi fel legrejtettebb titkait és csodáját, aki képes a feltétlen odaadásra és érzelmi hűségre.

Mondd el, a hűséged mennyit ér!Életet adnál az életért,Mindenért vagy a semmiért,Szavak nélküli esküért?Mennyit adsz a szerelemért,A becsületért, a hűségért,Lelkedből fakadó forrásért?

Ígérd meg azt, hogy kezed kezemből vissza nem veszed,s akkor is szeretni fogsz, mikor már én is vén leszek.

Mikor hűséget követelünk, akarjuk-e, hogy a másik boldog legyen? S ha a hűség finom rabságában nem lehet boldog, szeretjük-e azt, akitől hűséget követelünk? S ha nem úgy szeretjük a másikat, hogy boldoggá tesszük, van-e jogunk követelni valamit, hűséget vagy áldozatot?